amikor magához ölel az éjszaka csendje hideg takaró bársonya simogat egy meleg későnyári nap után fél kancsó limonádé a hűtőben vár holnapig lehet rólunk álmodik álmok útja ismét készülőben most valóban csend van nyugodt, békés a csend akár a temetőben az álom tündére tétován jön és visz tarka virágos mezők felé lassan lezárulnak a szemek és álmodik a létező befelé