Ma olvastam a neten,hogy egy írást, amiben egy neves spirituális tanító leírja,hogy őt megkerülve
a tanítványai keletre vágynak, hogy ott kapjanak hasonló tanításokat.
Így ilyen módon a szamaját kéri számon a tanítványain.A szamaja fogalma a Vadzsrajána Buddhizmusban nagyvonalakban azt jelenti,hogy külső szinten harmonikus kapcsolatot tartsunk fel a vadzsra mesterrel,valamint a dharma testvérekkel,és hogy belső szinten ne szakítsuk meg a gyakorlás folyamatosságát.Ez a tanító,mindig kihangsúlyozza,hogy amit tanít,az vallásoktól független.Ha pedig ez így van,akkor nem kérhet semmit számon tanítványain,hiszen nem áll fent a SZAMAJA, semmilyen módon sem.Tehát a Szamaja lemondás önmagunkról,rábízva magunkat egy megvalósításban előttünk járó mesterre.Feltéve, ha fennáll vele szemben, a feltétlen bizalom.A bizalom a gyökércsakrával összefüggő fogalom.Egy gyökértelen világban,ahol az összevisszaság uralkodik, igen csak drága kincs.Hogy miért is drága;azt mindenki döntse el magában.
Ehhez kapcsolódóan ír Tenzin Wangyal Rinpocse Az Álom és Alvás Tibeti Jógája című könyvében. Rögtön a könyv előszavában azzal kezdi mondandóját hogy"Egy jól ismert tibeti mondás szerint:Előbb ki kell fejteni a hagyományvonalat és a történeti hátteret, hogy elvágjuk a kétségeket a tanítás, és az átadás hitelességét illetően."
Tudomásom szerint ez a tanító, ezt nem tette meg.Ezért van az, hogy a tanítványai a tan forrását keresik keleten.
Erre mondta azt egykor egy tanítóm,hogy tudod hogy hívják ezt buddhista körökben."Nem tiszta átadási vonalnak.Az ilyen vonalakon,az áldás könnyen megtörhet, és beláthatatlan következményei lehetnek a hiányának."
Sajnos vannak,ahogy sokszor hallom.Egyre többször derül ki erről az átadási vonalról,hogy az a többlet, amit áldásnak neveznek,erősen hiányzik belőle,annak ellenére,hogy amit tanít, az jó,és hasznos.Az áldás a megvalósításban rejlik.Még hozzá a mester megvalósításban és annak tisztaságában.Ha hozzá kapcsolódunk bármilyen módon,és ő, valami miatt félresiklik,akkor az áldás megtörik,és a BIZALOM elvész végleg.
Egy gyakorlati példa.Ismertem egy mestert.Magánéletében félrelépett,és elhagyta a családját és feleségét.Nagyvonalakban kb 600 feletti tanítvánnyal bír.Ma nyolc tanítványa van,aki vele akar lenni, és keresi a társaságát.Valójában, egy sem követi őt,még az a nyolc sem.Valami elveszett,és azt nagyon nehéz visszaszerezni.
a tanítványai keletre vágynak, hogy ott kapjanak hasonló tanításokat.
Így ilyen módon a szamaját kéri számon a tanítványain.A szamaja fogalma a Vadzsrajána Buddhizmusban nagyvonalakban azt jelenti,hogy külső szinten harmonikus kapcsolatot tartsunk fel a vadzsra mesterrel,valamint a dharma testvérekkel,és hogy belső szinten ne szakítsuk meg a gyakorlás folyamatosságát.Ez a tanító,mindig kihangsúlyozza,hogy amit tanít,az vallásoktól független.Ha pedig ez így van,akkor nem kérhet semmit számon tanítványain,hiszen nem áll fent a SZAMAJA, semmilyen módon sem.Tehát a Szamaja lemondás önmagunkról,rábízva magunkat egy megvalósításban előttünk járó mesterre.Feltéve, ha fennáll vele szemben, a feltétlen bizalom.A bizalom a gyökércsakrával összefüggő fogalom.Egy gyökértelen világban,ahol az összevisszaság uralkodik, igen csak drága kincs.Hogy miért is drága;azt mindenki döntse el magában.
Ehhez kapcsolódóan ír Tenzin Wangyal Rinpocse Az Álom és Alvás Tibeti Jógája című könyvében. Rögtön a könyv előszavában azzal kezdi mondandóját hogy"Egy jól ismert tibeti mondás szerint:Előbb ki kell fejteni a hagyományvonalat és a történeti hátteret, hogy elvágjuk a kétségeket a tanítás, és az átadás hitelességét illetően."
Tudomásom szerint ez a tanító, ezt nem tette meg.Ezért van az, hogy a tanítványai a tan forrását keresik keleten.
Erre mondta azt egykor egy tanítóm,hogy tudod hogy hívják ezt buddhista körökben."Nem tiszta átadási vonalnak.Az ilyen vonalakon,az áldás könnyen megtörhet, és beláthatatlan következményei lehetnek a hiányának."
Sajnos vannak,ahogy sokszor hallom.Egyre többször derül ki erről az átadási vonalról,hogy az a többlet, amit áldásnak neveznek,erősen hiányzik belőle,annak ellenére,hogy amit tanít, az jó,és hasznos.Az áldás a megvalósításban rejlik.Még hozzá a mester megvalósításban és annak tisztaságában.Ha hozzá kapcsolódunk bármilyen módon,és ő, valami miatt félresiklik,akkor az áldás megtörik,és a BIZALOM elvész végleg.
Egy gyakorlati példa.Ismertem egy mestert.Magánéletében félrelépett,és elhagyta a családját és feleségét.Nagyvonalakban kb 600 feletti tanítvánnyal bír.Ma nyolc tanítványa van,aki vele akar lenni, és keresi a társaságát.Valójában, egy sem követi őt,még az a nyolc sem.Valami elveszett,és azt nagyon nehéz visszaszerezni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése