Ugrás a fő tartalomra

múlik

Halálomat várják
és nevetnek szüntelen
elporladt faágak között
sárga levelek fürdenek
az átszüremlő fényben

rég volt
már nem fáj semmi
csak létezem
csak vagyok mint fűszál a szélben
ami a pusztán lengedez

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Fázis dokumentumfilm. Összetöri a valóság illúzióját. (Tudatos álmodás...

Papírkutyák - Mézes az állad köcsög gyerek!