Ezt kaptam

Egy régi könyvecske akadt a kezembe.Shakespeare Szonettjei címmel.Ifjúsági Könyvkiadó Budapest.1956.
Valami titok övezte ezt a kis könyvecskét a családunkban,hát magamhoz vettem,mert szeretem a titkokat.
A titok akkor szép,ha örökre az marad,a maga valóságában ahogy egykor az megesett.Két ember között
valahol,valamikor.
Véletlenül vagy sem a könyv,itt nyílt ki.

Shakespeare.XXXVI szonett


Bizony jobb,ha utunk most elszakad
noha szerelmünk oszthatatlanul egy:
így sok foltot,mely velem marad,
viselem majd magam,tenélküled.
Két szívünk közös vágy, de éltünkben
olyan választó bántalom is él,
melytől,bár csökkenti örömünk ,nem
egy szép órát veszt a szent szenvedély.
Nem illetett ezután a szavam,
mert szégyenem megszégyenítene,
s hogy becsülsz, ne mutasd nyilvánosan,
mert megromlik neved becsülete:
nem,nem, ne tedd,mert szívem úgy szeret,
hogy, mint magad,enyém a jóhíred.