Gyönyörűmnek...

Már nem akarok lakást venni,
otthonom a föld.
Ölelő karod éjjeli párnám,
a szíved nyugvó kikötőm.

Elhagyom ezt a tájat,
ahol egykor születtem.
Kopott kis házam már a múlté,
szíved rejtekébe igyekszem.

Ne sírj, ölelj,
csókjaimmal lelked álmát ringatom.
Nem győzöm mondani százszor,
szeretlek szívből nagyon.

Csókjaid álmán
az örök fényben, mikor elveszek végleg,
Még ott is a mosoly él majd bennem,
s álma az elmúlt létnek ..........rezzen....