szar lett a délután
egy idióta rokon ebédidőben odapofátlankodott nővéremhez
anyám testvére volt az
késve érkeztem
a rokonnak nem tűnt fel, hogy egy terített asztal mellett beszélget saját dolgairól
a rokon soha nem szokott jönni,valami hátsó szándékkal érkezett
hogy anyámtól megtudjon valamit,mert ottléte alatt telefonhívást is kapott és akkor sem akart elmenni
két órahosszáig beszélgettek anyámmal a semmiről
közben( egy órányi várakozás után) hazamentem, mert nem győztem várni,hogy megebédelhessünk együtt
otthon ettem
ahogy elment visszahívtak...... mentem
elegem lett a fickóból....rájöttünk,hogy miért nem akart elmenni(anyám és testvéreinek közös földkárpótlási ügyük befejezése várható,feltételezhetőleg ezt akarta megtudni a rokon,de nem jött össze neki,anyám a maga tessék lássék módján elterelte a szót)Természetesen PÉNZRŐL LETT VOLNA SZÓ.A kapzsi harácsoló embereket, csak az motiválja.
A mi családunkban senki sem ilyen.Jó környéken,kispolgári körülmények közt éltünk,de puritán szolid takarékos módon,így a pénz kérdés, igazán sosem merült fel,mert volt is meg nem is.
Visszatérve a rokon témájához,ha és amennyiben időm engedi, jövőre én várom az ajtóban,de rögtön vissza is fordítom a tarhonyát.
Vannak íratlan szabályok, amit nem kell,de illik tudni.Különben gyökérré,bunkóvá minősíti le magát az ember.
Az egyik ilyen íratlan szabály, karácsonykor nem állítunk oda sehova sem, ha nem hívtak.
Az előbb említettek miatt, jól bele is rondított a törékeny hangulatba a rokon.
Enni is alig bírtam,nem csupán azért mert ettem otthon,hanem mert elment a kedvem az egész karácsonyosditól.
A rokonságunk mindkét szülői részről ilyen szélsőséges.
Apám részéről diplomás sznobok....akik alig várják hogy lediplomázzak,mert kimondatlanul ugyan,de akkor leszek számukra ember
Anyám felől a gyökértelen tarhonyák gyülekezete, akik leszarnak mindent, és mindenkit,és csak akkor jönnek anyámhoz, ha valami hátsó szándék vezérli őket.
Nos hát ilyen emberek közt kell elviselni,olykor átélni is, a karácsony gondolatát.
Remélhetőleg egy szép napon megoldódik majd minden.....és jó messziről, elfelejtem majd őket!:)
Addig is szurkoljatok,hogy ne kelljen ilyen figurákkal találkoznom.
Valahogy idegen emberekkel, általában nagyobb szerencsém volt, azok sokkal tapintatosabban viszonyultak mindig hozzám(általánosságban is, minden téren), és azokhoz az ünnepekhez, ami még anyámmal együtt hátravan.
Mert. már nem sok van vele....de ez már egy másik történet.
egy idióta rokon ebédidőben odapofátlankodott nővéremhez
anyám testvére volt az
késve érkeztem
a rokonnak nem tűnt fel, hogy egy terített asztal mellett beszélget saját dolgairól
a rokon soha nem szokott jönni,valami hátsó szándékkal érkezett
hogy anyámtól megtudjon valamit,mert ottléte alatt telefonhívást is kapott és akkor sem akart elmenni
két órahosszáig beszélgettek anyámmal a semmiről
közben( egy órányi várakozás után) hazamentem, mert nem győztem várni,hogy megebédelhessünk együtt
otthon ettem
ahogy elment visszahívtak...... mentem
elegem lett a fickóból....rájöttünk,hogy miért nem akart elmenni(anyám és testvéreinek közös földkárpótlási ügyük befejezése várható,feltételezhetőleg ezt akarta megtudni a rokon,de nem jött össze neki,anyám a maga tessék lássék módján elterelte a szót)Természetesen PÉNZRŐL LETT VOLNA SZÓ.A kapzsi harácsoló embereket, csak az motiválja.
A mi családunkban senki sem ilyen.Jó környéken,kispolgári körülmények közt éltünk,de puritán szolid takarékos módon,így a pénz kérdés, igazán sosem merült fel,mert volt is meg nem is.
Visszatérve a rokon témájához,ha és amennyiben időm engedi, jövőre én várom az ajtóban,de rögtön vissza is fordítom a tarhonyát.
Vannak íratlan szabályok, amit nem kell,de illik tudni.Különben gyökérré,bunkóvá minősíti le magát az ember.
Az egyik ilyen íratlan szabály, karácsonykor nem állítunk oda sehova sem, ha nem hívtak.
Az előbb említettek miatt, jól bele is rondított a törékeny hangulatba a rokon.
Enni is alig bírtam,nem csupán azért mert ettem otthon,hanem mert elment a kedvem az egész karácsonyosditól.
A rokonságunk mindkét szülői részről ilyen szélsőséges.
Apám részéről diplomás sznobok....akik alig várják hogy lediplomázzak,mert kimondatlanul ugyan,de akkor leszek számukra ember
Anyám felől a gyökértelen tarhonyák gyülekezete, akik leszarnak mindent, és mindenkit,és csak akkor jönnek anyámhoz, ha valami hátsó szándék vezérli őket.
Nos hát ilyen emberek közt kell elviselni,olykor átélni is, a karácsony gondolatát.
Remélhetőleg egy szép napon megoldódik majd minden.....és jó messziről, elfelejtem majd őket!:)
Addig is szurkoljatok,hogy ne kelljen ilyen figurákkal találkoznom.
Valahogy idegen emberekkel, általában nagyobb szerencsém volt, azok sokkal tapintatosabban viszonyultak mindig hozzám(általánosságban is, minden téren), és azokhoz az ünnepekhez, ami még anyámmal együtt hátravan.
Mert. már nem sok van vele....de ez már egy másik történet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése