A madárka

Sebzett madárka feküdt a földön.Egy nagy fa ágai között sérült meg,mert egy nagy ragadozó madár elől menekülve, hirtelen repült az ágak közé.
Ahogy a földön feküdt, kezdte felejteni a repülés szárnyaló örömét.
Várt, hátha történik valami.Leszállt egy másik madár.
Előtte messziről ,egy fa magasából nézegette a sérült madárkát, és szimpatikus lett neki.
Odaröppent, és körbetotyogta a maga madár módján.Milyen jópofa kis madárka - gondolta.
Aztán elrepült.Időről időre meglátogatta a földön fekvő madárkát, és a a szeretetével, gondoskodásával gyógyította.Egy szép napon a földönfekvő madár feléledt.Együtt repkedett ezután a másik madárral a szikrázó napsütésben.A két madár boldog volt, ahogy együtt repkedhetett,kicsiny madár szívük együtt dobogott.Egy napon együtt elrepültek a gyógyult madár fészkébe.
A másik madár nem jelentkezett többé.A madárka szomorúan repkedett tovább.Semmit se értett maga körül.A többi madár érdeklődve kérdezte -Mi van veled?Nem tudott felelni.Borzasztóan egyedül volt.Pici madárszívében a szomorúság uralkodott.Emlékezett a másik madárral együtt repülésekre a szikrázó napsütésben.Potyogtak piciny könnyei, ahogy annak a helynek a közelében járt ahol rátalált a másik.Gubbasztott különféle fákon egyedül.Eső mosta szél fújta,nap sütötte,de mindez nem érdekelte.
Egy napon amikor hazafelé repült szivárványt látott.Az apró madár szívét ismét öröm járta át.Ismét tudott örülni a repülésnek.Egyedül repked azóta, cikázik ide - oda, a ragyogó
napsütésben.