Dógen: Gendzsokóan
Az élet,amint megválaszolja bennünk önmagát
Dógen mester első tanítása, világi emberek számára.
Végh József fordítása
Amikor Buddha tanításaival minden jelenséget elénk tár,akkor külön beszélt
megvilágosodásról és tévképzetekről,gyakorlásról, és úton járásról,születésről és halálról,
megvilágosodott lényekről és hétköznapi emberekről.Amikor a világ minden jelenségével
"én" nélkül találkozunk akkor nincsen megvilágosodás és tévképzet,nincsenek(külön) megvilágosodottak és hétköznapi emberek,nincs születés és nincs megszűnés.A megvilágosodott
Buddha útja meghaladja a bőség vagy hiány szélsőségeit,és összekapcsolódik benne születés és megszűnés , tévképzet és megvilágosodás együtt vannak hétköznapi emberek és megvilágosodottak.Azonban, még ha így is van,hiába szeretjük,a virág szirmai mégis lehullanak; a fű pedig akár szeretjük, akár nem,még akkor is közömbös számunkra: újranő.
A gyakorlásnak szentelni magunkat,miközben énképünk terhét cipeljük:tévedés. Ám tudatunk
éppen ezen a gyakorlaton keresztül képes felderíteni jelenségek sokaságát, éppen így világosodhat meg.
A megvilágosodottak teljesen felderítették a tévedéseiket. A hétköznapi emberek pedig (attól
hétköznapiak,hogy) teljesen tévednek a megvilágosodást illetően. Vannak akik
megvilágosodásuk után még inkább felébrednek;mások pedig tévedéseik között tévelyegnek.
Amikor egy buddha tényleg megvilásodott,nem feltétlenül tudja magáról,hogy Buddha.
Attól ő még egy megvilágosodott lény(buddha),amit a mindennapokban tudatos jelenlétével
(minden pillanatban)bizonyít.
Mivel testünk és tudatunk van,(figyelmünk) ezt látható formaként ragadja meg.Mivel testünk
és tudatunk van, a hangot,amit hallunk,azt is képesek vagyunk(figyelmünkkel) megragadni.
Ezekkel azonosulva sem lesz ez olyan,mint tükörképünk,vagy a vízen csillogó Hold.Ezeknél,ha az
egyik oldalt derítjük fel,elsötétül a másik.
A megvilágosodás(Buddha) útját járni, valódi önmagunk megtanulása.Önmagunk követése
(önmagunk megtanulása) önmagunk elfelejtése. Önmagunk elfejtése: ráébredés a tízezer
jelenségre.Ráébredni a tízezer dologra önmagunk és mások testének, tudatának a levetkőzése.
A nyomok szinte teljesen elveszhetnek,de ahhoz,hogy a megvilágosodásnak minden külső
jele eltűnjön,(folyamatos gyakorlás közepette is)nagyon sok időnek kell eltelni.Amikor
valaki a dharmát elkezdi keresni,még nagyon messze van tőle. Amikor megkapja a Tanítás
(dharma) közvetlen átadását,akkor azonnal megjelenik az eredeti állapota.
Amikor hajón utazunk, a partot figyelve tévesen úgy tűnik,hogy mozog. Amikor valaki
tekintetét a csónakon rögzíti, akkor(a csónak és a víz határán) felismeri,hogy a csónak az,
ami mozog. Ugyanígy,a test és tudat zavaros érzékelésén keresztül saját lényünk tűnik
állandó és biztos pontnak. A helyes gyakorláshoz igazodva, ahelyes úton járva visszatérünk
az eredethez, és világosan, a valóságnak megfelelően látjuk,hogy mind a tízezer dharma
én nélküli.
Folyt köv....:)
Az élet,amint megválaszolja bennünk önmagát
Dógen mester első tanítása, világi emberek számára.
Végh József fordítása
Amikor Buddha tanításaival minden jelenséget elénk tár,akkor külön beszélt
megvilágosodásról és tévképzetekről,gyakorlásról, és úton járásról,születésről és halálról,
megvilágosodott lényekről és hétköznapi emberekről.Amikor a világ minden jelenségével
"én" nélkül találkozunk akkor nincsen megvilágosodás és tévképzet,nincsenek(külön) megvilágosodottak és hétköznapi emberek,nincs születés és nincs megszűnés.A megvilágosodott
Buddha útja meghaladja a bőség vagy hiány szélsőségeit,és összekapcsolódik benne születés és megszűnés , tévképzet és megvilágosodás együtt vannak hétköznapi emberek és megvilágosodottak.Azonban, még ha így is van,hiába szeretjük,a virág szirmai mégis lehullanak; a fű pedig akár szeretjük, akár nem,még akkor is közömbös számunkra: újranő.
A gyakorlásnak szentelni magunkat,miközben énképünk terhét cipeljük:tévedés. Ám tudatunk
éppen ezen a gyakorlaton keresztül képes felderíteni jelenségek sokaságát, éppen így világosodhat meg.
A megvilágosodottak teljesen felderítették a tévedéseiket. A hétköznapi emberek pedig (attól
hétköznapiak,hogy) teljesen tévednek a megvilágosodást illetően. Vannak akik
megvilágosodásuk után még inkább felébrednek;mások pedig tévedéseik között tévelyegnek.
Amikor egy buddha tényleg megvilásodott,nem feltétlenül tudja magáról,hogy Buddha.
Attól ő még egy megvilágosodott lény(buddha),amit a mindennapokban tudatos jelenlétével
(minden pillanatban)bizonyít.
Mivel testünk és tudatunk van,(figyelmünk) ezt látható formaként ragadja meg.Mivel testünk
és tudatunk van, a hangot,amit hallunk,azt is képesek vagyunk(figyelmünkkel) megragadni.
Ezekkel azonosulva sem lesz ez olyan,mint tükörképünk,vagy a vízen csillogó Hold.Ezeknél,ha az
egyik oldalt derítjük fel,elsötétül a másik.
A megvilágosodás(Buddha) útját járni, valódi önmagunk megtanulása.Önmagunk követése
(önmagunk megtanulása) önmagunk elfelejtése. Önmagunk elfejtése: ráébredés a tízezer
jelenségre.Ráébredni a tízezer dologra önmagunk és mások testének, tudatának a levetkőzése.
A nyomok szinte teljesen elveszhetnek,de ahhoz,hogy a megvilágosodásnak minden külső
jele eltűnjön,(folyamatos gyakorlás közepette is)nagyon sok időnek kell eltelni.Amikor
valaki a dharmát elkezdi keresni,még nagyon messze van tőle. Amikor megkapja a Tanítás
(dharma) közvetlen átadását,akkor azonnal megjelenik az eredeti állapota.
Amikor hajón utazunk, a partot figyelve tévesen úgy tűnik,hogy mozog. Amikor valaki
tekintetét a csónakon rögzíti, akkor(a csónak és a víz határán) felismeri,hogy a csónak az,
ami mozog. Ugyanígy,a test és tudat zavaros érzékelésén keresztül saját lényünk tűnik
állandó és biztos pontnak. A helyes gyakorláshoz igazodva, ahelyes úton járva visszatérünk
az eredethez, és világosan, a valóságnak megfelelően látjuk,hogy mind a tízezer dharma
én nélküli.
Folyt köv....:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése